Fogadatlan prókátor

A házasság a kompromisszumok művészete. Egy kapcsolat akkor működik, ha mind a két fél kellő mértékben hajlandó engedményeket tenni a másiknak és képes felismeri, hogy a másik fél is vállalja a maga lemondásait.

Vannak teljesen egyértelmű helyzetek, amikor igenis el kell válni, külön kell költözni: nincs az a ház, az a vagyon, ami megérné, hogy egy alkoholista férjjel-feleséggel osszuk meg életünket. Az első pofon elcsattanása után is azonnal össze kell pakolni és minden késedelem nélkül el kell költözni az agresszív házastárstól.

Vannak viszont olyan szituációk, amikor nem biztos, hogy a másik fél elhagyása, a válás a megfelelő megoldás. Ahogy szoktam mondani, én egy házasságpárti válóperes ügyvéd vagyok.

Amikor bejön hozzám például egy válni készülő nő, mindig először alaposan ki szoktam kérdezni. Volt olyan eset, amikor a feleség a harmadik gyerekkel volt gyesen otthon és tele panasszal érkezett, azzal a feltett szándékkal, hogy kész, vége, ő ezt nem csinálja tovább, indítsuk el a bontópert.

A három gyerek melletti huszonnégy órás szolgálattól kiborulva, sérelmezte, hogy a férje elhanyagolja a családját, kora reggel elmegy és csak késő este jön haza, nem segít se gyereket sétáltatni, se fürdetni, se vásárolni, se a háztartásban, se semmiben. Az a piszok csirkefogó kora reggeltől egész nap dolgozott, vitte a vállalkozását és még második vállalkozást is indított, hogy minél több pénzt keressen.

Amikor késő este hazaért, semmire sem volt jó, még beszélgetni sem volt ereje, evett és beájult az ágyba, a felesége mellé, aki meg a napi gyerekeskedéstől volt a végletekig fáradt.

-G yorsan el akarok válni, a három gyerekkel nekem jár a lakás, kell az egyik autó a gyerekek miatt, kell a férjem fél fizetése gyerektartásdíj címén, ő meg menjen isten hírével, a gyerekeit meg majd csak kéthetente hét végén láthatja, ha megengedem neki! Úgy kell neki! - vélekedett a feleség.

Nos, mit is lehet mondani egy elkeseredett, fáradt, elhanyagolt kisgyerekes anyának. Megértené, ha győzködném, hogy a férje is legalább ilyen elégedetlen, és hogy kettőjüknek kellene leülni és megbeszélni az életüket, rendszert vinni a munkába, a háztartásba, a közös pihenésre is kell időt teremteni? Nem, minden kísérlet eredménytelen lenne.

- Rendben van asszonyom, indítsuk el a válópert. De nézzünk egy kicsit előre, milyen életet gondol magának mondjuk öt év múlva?

- Hát, kezdetben biztos nehéz lesz, de öt év múlva már nagyobbak lesznek a gyerekek, a kicsi is sokkal önállóbb lesz, visszamegyek dolgozni, anyámék is segítenek majd, jól megleszek.

- Értem, bizonyára boldogul majd a három gyerekkel, harmonikusan, zökkenőmentesen telnek majd napjaik. Na de próbáljuk kitalálni, mi lesz a férjével? Kezdetben össze lesz zavarodva, nem érti mi történik, hiszen ő erején felül dolgozott, hogy eltartsa önt, a gyerekeket, fenntartsa a nagy lakást, az autókat, a maga részéről mindent megtett önökért, mindenről lemondott, csak dolgozott, reggeltől késő estig. Nem érti mit hibázott. Szenvedni fog a családja elvesztése miatt. Évekig kétségbeesett lesz...

- Hát, csak szenvedjen is, megérdemli!

- Igen ám, de szenvedni nem lehet örökké. A férje sikeres vállalkozó, még fiatal is, a családja nélkül sok szabadideje lesz, hiszen csak kéthetente hét végén láthatja a gyerekeit. Dolgozni sem kell már annyit, mint korábban, hiszen ha a fél fizetését odaadja gyerektartásba, a másik fele érintetlenül megmarad neki, amit csak magára költhet. Elég lesz egy kisebb lakást fenntartani saját magnak, jelentősen alacsonyabb rezsivel, hisz önöknek hagyta ott a nagy lakást, amit immár nem neki kell finanszírozni, az autója megmarad, hiszen önnek is otthagy egyet. Lesznek üres estéi, amikor nem tud mit kezdeni magával, hát eljár edzeni. Edzés után a haverokkal benéznek egy bárba, megisznak két sört, majd békésen hazamennek. Otthon csend, rend, nyugalom, nincs felfordulás, gyereksírás, sikítozás, hiszti, nincs durcás "már megint milyen későn jöttél haza" kezdetű szemrehányás. Viszont tévézés van, sportcsatorna, autós magazinok, no meg nyugodt alvás. Nem kell beteg mellett virrasztani, borogatni a lázas fejeket, vígasztalni rosszat álmodott gyereket, nem kell aggódni érte. Valószínűleg nem is tudja, hogy esetleg beteg bármelyik is, mert ön távol tarja tőle a gyerekeket, csak a kijelölt időben találkozhat velük. Kéthetente a találkozást nemcsak a férje, hanem a gyerekek is várják, izgatottan készülnek az apjukhoz, imádják őt, minden találkozáskor kalandos programok vannak, éttermi ebédeléssel, nincs leckeírás, kötelezettség, felelősségre vonás, szigor, csak gondtalan ünnepi hétvége. Hát persze hogy jobban szeretnek együtt lenni vele, mint önnel.

Az edzőtermi látogatások eredményeként kisportolt férfi lesz belőle, és előbb-utóbb megakad a szeme egy edzőtermbe járó, szintén kisportolt testű, csinos, fiatal nőn, és már ketten mennek egy italra edzés után, majd előbb-utóbb össze is költöznek. Gyereket nem akarnak, hisz a férjének már van három, és feltétele is a kapcsolatnak, hogy újabb gyerek nem születik belőle. Sőt, az új barátnő sem akarja magát lekötni egy gyerekkel, így aztán remekül megvannak. Utazgatnak, bulizgatnak, élik a gondtalan önálló felnőtt emberek életét. Az ötödik évben már nagyon hálás lesz önnek a férje, hogy most elválik tőle. Nos, ha így akarja, akkor a jövő héten hozza be a papírokat és beadjuk a bíróságra a bontóperi kerestet.

Egy szótlan, elgondolkodó ügyfél távozott az irodából.

Két hónap múlva találkoztam velük, kettesben voltak a férjével, éppen egy moziból jöttek kifelé- egymás kezét fogva.

Kicsit száraz lesz ez a bejegyzés, de fontos rendet vágni a néha zavarosnak tűnő jogi fogalmak világában. Nem bonyolult ez, és igyekszem röviden, tömören összefoglalni, kinek mi a neve jogi szaknyelven a bírósági eljárás bizonyos szakaszaiban.

Gyakran felmerül, hogy egy törvényszéki tudósításban egyszer vádlottról másszor gyanúsítottról beszél a tudósító. A nagyközönség érti, hogy arról a személyről van szó, aki ellen a büntető eljárás folyik, de a hozzáértő rögtön tudja, hogy a tudósító úgy gondolja, az elnevezések variálásával a stílusa lesz választékos- pedig csak a hozzá nem értése derül ki. Az elnevezés pedig többet jelent, mint puszta megszólítás!

Lássuk akkor a "kinek mi a neve a bírósági eljárásokban" fejezetünket! A büntető eljárást általában a rendőrség, mint nyomozó hatóság, nyomozással indítja. Aki bejelenti a bűncselekményt, ő a feljelentő. Ha ellene követték el a bűncselekményt, akkor ő a sértett is. Ha tudomása is van a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatosan, akkor őt tanúként hallgatja meg a hatóság, ekkor sértett tanúként emlegetik.

Amikor van már lehetséges elkövető aki feltehetőleg elkövette a cselekményt, akkor közli vele a nyomozó hatóság, hogy eljárás folyik ellene, mert alaposan gyanúsítható valamilyen bűncselekmény elkövetésével, közlik vele az eljárás során őt megillető jogait ( hogy bármit mond, ellene felhasználható, hogy ügyvédet fogadhat maga mellé, vagy bizonyos, törvényben előírt esetekben ügyvédet rendelnek ki részére). Ettől kezdve ő a gyanúsított, aki ellen folyik a nyomozás. Az ügyben a megbízott vagy kirendelt ügyvéd neve pedig védő.

Ha valakit őrízetbe vesz a rendőrség bűncselekmény elkövetésének gyanújával vagy  tettenérés esetén, akkor őt őrizetesnek nevezik. Az őrizet 72 óráig tarthat. Ennyi idő áll rendelkezésére a nyomozó hatóságnak, illetve a nyomozás felett felügyeletet gyakorló ügyészségnek, hogy az őrizetes előzetes letartóztatást kezdeményezzék a bíróságnál.

Ha a bíróság elrendeli az őrizetben lévő gyanúsított előzetes letartóztatását, akkor előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított lett az emberünk. Eddig az elnevezések megmutatják, hogy még nyomozati eljárásban vagyunk. A nyomozást végző elnevezése pedig nyomozó. A nyomozás befejezésével az iratok átkerülnek az ügyészségre, és az ügyész vádat emel a gyanúsított ellen, aki ettől kezdve vádlott. Aki ellen az eljárás folyik, ezt az elnevezést az egész büntető eljárás alatt, a jogerős befejezésig megtartja.

Ha marad előzetes letartóztatásban akkor előzetes letartóztatásban lévő vádlottként vagy fogvatartottként is emlegetik. Az előzetes letartóztatásba helyezéstől a jogerős ítéletig használják egyébként a fogvatartott elnevezést.

A bírósági eljárásban bíró tárgyalja az ügyet, az ügyész képviseli a vádat, a védő pedig a vádlott védelmét látja el. A vádlottat, aki ellen jogerőre emelkedett a bíróság ítélete, őt ettől kezdve elítéltnek nevezik.

A polgári eljárásokban kevésbé bonyolult a helyzet: aki indítja a pert az lesz a felperes, aki ellen folyik a per (akitől valamit akar a felperes) pedig az alperes. A peres felek képviseletét ellátó ügyvéd neve felperesi vagy alperesi jogi képviselő, aki pedig az ügyet eldönti, a bíró. Ha a per befejeződik és végrehajtási eljárás indul, aki indítja ezt az eljárást (általában aki felperes volt) az a végrehajtást kérő lesz, aki ellen folyik a végrehajtási eljárás, ő az adós- és ezt az eljárást a végrehajtó folytatja le.

Miután kiválasztottuk a szimpatikus ingatlant, jöhet a hivatalos rész. Még a laikusoknak sem árt tisztában lenni azzal, mit lehet kiolvasni belőle.

Az ingatlanok tulajdoni lapja bárki számára hozzáférhető. Ha tudjuk az ingatlan pontos címét, akkor az interneten a magyarorszag.hu kapuoldalon az ingatlan keresőben kikereshetjük a helyrajzi számát. A helyrajzi szám (hrsz) ismeretében bármelyik földhivatal ingatlannyilvántartási csoportjánál lekérhetjük az ingatlan tulajdoni lapját hiteles másolatban szemle vagy teljes másolat formájában. De betekintést is kérhetünk, ekkor megmutatják a tulajdoni lapot és sajátkezűleg kijegyzetelhetjük annak tartalmát. Ez ingyenes.

A szemle csak az aktuális bejegyzéseket tartalmazza, a teljes másolat az összes- már törölt bejegyzéseket is. Ennek ellenértéke 6.250 forint szolgáltatási illeték, melyet a földhivatalban kell készpénzben megfizetni, ezért papír alapon adják kezünkbe a hiteles másolatot. Interneten elektronikus formában is beszerezhető bankkártyás fizetéssel  hiteles tulajdoni lap másolat 3.600 forintért, de ez a másolat csak elektronikus formában minősül hiteles másolatnak, kinyomtatva már nem. Nem hiteles másolat hozzáférhető 1.000 forintért az interneten, erre nagy betűkkel rányomtatja a rendszer, hogy nem hiteles másolat, de tájékozódásra pont megfelel.

Ezek ügyfélkapu regisztrációval és bankkártyával rendelkezve, erről az oldalról kiindulva elérhetőek: http://www.foldhivatal.hu/content/view/173/102/

Nos tehát kezünkben a tulajdoni lap másolata, lássuk, mit is tartalmaz!

Az I. részben az ingatlan adatai találhatók: hol van az ingatlan, milyen címen található, külterület vagy belterület, mekkora az alapterülete. Itt kerül feltüntetésre, ha társasház, vagy szövetkezeti lakás az ingatlan. Amennyiben az eladó állításával szemben a tulajdoni lapon nem az az alapterület szerepel, netán nincsen rajta épület feltüntetve, legyünk óvatosak. Például családi házat árul valaki, de a tulajdoni lapon beépítetlen terület szerepel, akkor gyanakodhatunk, hogy esetleg a háznak használatba vételi engedélye sincs- ezért maradt el az épület feltüntetése.

Itt vannak az ún. széljegyzetek is. A széljegyzet a benyújtott, de még el nem intézett kérelmeket tartalmazza. A széljegy tartalmának alapján lehet tudni, hogy valakinek tulajdonjog bejegyzési kérelme, jelzálogjog törlési kérelme, esetleg végrehajtási jog bejegyési/törlési kérelme van folyamatban.

Az ingatlanyilvántartási ügyek intézése érkezési sorrendben történik. Az előbb érkezett kérelmet előbb intézik el, mint a később érkezettet. Így a már ott lévő kérelmek akár akadályát is képezhetik az új tulajdonszerzésnek.

A II. részben a tulajdonosok adatai találhatóak: a tulajdonos neve, születési éve, anyja neve és lakcíme. Fontos: az ingatlan tulajdonjogát csak az ide bejegyzett személyektől lehet megszerezni! (Ez alól kivételt képez, ha a széljegyzetben bárki tulajdonjog bejegyzési kérelme szerepel, mert annak jogerős elintézése után derül csak ki, hogy kitől lehet a tulajdonjogot megszerezni.) Az is itt szerepelhet, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó, amit szintén tisztázni kell.

A III. részben az ún. teherlapon az ingatlant terhelő haszonélvezeti, jelzálog, végrehajtási és egyéb jogok vannak feltüntetve.

Tehát tájékozódhatunk az ingatlanról a kezünkben lévő tulajdoni lapról, de amikor komoly a vételi szándékunk, ne hagyatkozzunk csak magunkra, vigyük el a tulajdoni lapot hozzáértő szakemberhez, az ügyvédhez, akit az okiratszerkesztéssel fogunk megbízni- ő egyébként is ebből, vagy általa lekért friss tulajdoni lapból fog dolgozni. Ő pontosan el fogja tudni mondani, hogy, melyik bejegyzés pontosan mit jelent.

Itt most nem a szerződés megkötéséről beszélünk, hanem még a lakás vagy ház kereséséről. A szerződésjez egyébként is ügyvéd közreműködése szükséges, hiszen ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést írásban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan, vagy közokiratba foglaltan lehet megkötni, mert csak ilyen okiratok alapján jegyzik be az ingatlannyilvántartásba a vevő tulajdonjogát.

Most arról beszéljünk, hogy az okirat elkészültéig mire kell figyelni, mit kell megnézni és mit kell megkérdezni az eladótól?

Amikor találtunk egy megfelelő hirdetést, menjünk el és nézzünk szét a környéken. Nézzük meg a közlekedési viszonyokat, a tömegközlekedés gyakoriságát, vegyük szemügyre a házat kívülről, lássuk ki lakik a szomszédságban, mennyire zajosak, balhésak, van-e nagyhangú kutyájuk, tartanak-e macskafarmot a kertben, vagy tyúkok kapirgálnak-e a kiválasztott ház falánál? Akár beszélhetünk a szomszédokkal is, tájékozódhatunk tőlük is az eladó házról, vagy csak úgy, hogy szeretnénk a környékre költözni, mondja már el milyen itt élni?

Ha nem találtunk riasztó dolgot, akkor minden figyelmünket a házra fordíthatjuk. Nézzük meg hogy néz ki a tető, a falak, az ablakok, az ajtók, hova süt be a nap, van-e a közelben fa, mi vet árnyékot a házra, milyen szagok vannak a környéken. Amikor több napszakban is jártunk már arra és jól körbejártuk a kiszemelt házat, beszéljünk meg egy belső megtekintést az eladóval.

A házba lépve azonnal érezni fogjuk, ha penészes, dohos szag van bent. Ez egymagában vételt kizáró ok- penészes lakást nem veszünk- még akkor sem, ha banális oka van a dohos penészes szagnak. Kínálati piac van, találhatunk tökéletesen megfelelőt is.

Nézzük meg a burkolatokat, falakat, plafont. Ha beázás nyomot látunk kérdezzünk rá, mikor és hogyan ázott be, kijavították-e a tetőt? Menjünk fel a padlásra, nézzük meg van-e szigetelés, hogy állnak a gerendák, a cseréplécek- ha általunk is felfedezhető durva eltérések, törések, hiányok vannak, akkor nem ez lesz a mi házunk, kivéve, ha kifejezetten új tetőt szánunk a vétel után a házra.

Kérdezzünk rá, hogy ki a tulajdonos, hányan vannak, mindenki tud-e arról, hogy eladják a házat, mindenki egyetért-e az eladással?

Tud-e mutatni az eladó a házról tulajdoni lapot, tudja-e igazolni, hogy jogosult a többi tulajdonos nevében eladásról tárgyalni? Az egész ingatlant akarják-e eladni,vagy csak egy részét? Az udvart kizárólagosan használja-e az eladó, vagy osztozni kell másokkal, esetleg vannak-e garázsok, amikben garázsbérlők vannak, kinek fizetnek bérleti díjat?

Kérjünk el néhány közüzemi számlát, mert így kiderülhet, hogy a takarékosnak mondott házban tényleg olyan alacsony-e a fűtési költség, és persze azt is láthatjuk, nincs-e valamelyik szolgáltatónál nagy elmaradás.

Nézzünk szét, érdeklődjünk, a vételár megfelel-e az ingatlan szokásos forgalmi értékének? Arra is figyeljünk, a vételárért tulajdonjogot kapunk-e, vagy csak a bérleti jogot akarja az eladó átruházni? Mostanában a találati listákban gyakran jelennek meg olcsónak látszó ingatlanok, ahol kiderül, alig kevesebb pénzt kell fizetni, de nem leszünk tulajdonosok.

A kiszemelt ház mindenben feleljen meg az elképzelésünknek, a pénzünkért kapjuk azt amit szeretnék. Ne fogadjuk el a tetőtéri szobákat, a ferde plafon térszűkítő hatását  hacsak nem kifejezetten ilyet szeretnénk. Ne gondoljuk, hogy a földúton megközelíthető faluszéli ház, messze villamos-, buszmegállótól vagy a vasútállomástól majd megszokható lesz, pláne nem akkor, ha a város közepén, vagy másik településen dolgozunk. Gondoljuk át milyen lesz a kiszemelt házban lakni télen, hóesésben, latyakban, sárban fagyban közlekedve. Ha riasztó, akkor inkább folytassuk a keresgélést a bőséges kínálatban.

Ha azonban minden megfelelő, azt ajánlják, amit venni szeretnénk, akkor alkudjunk. Komoly értékcsökkentő tényező, ha például a ház ikerház, vagy nagyszámú tulajdonossal kell egyezkedni, vagy a telek osztatlan közös tulajdonban és használatban van több tulajdonos között, ha az ingatlant hitel terheli, és várni kell a banki tehermentesítésre.

Ha meg tudtunk állapodni az árban, akkor beszéljük meg, hogy ügyvédhez fordulunk és ott folytatjuk az eljárást az ő irányításával és segítségével. A vevő választja és fizeti az ügyvédet, tehát forduljunk mi megbízható, ismerős ügyvédhez, ha biztosra akarunk menni.

Ne adjunk pénzt az eladónak, csak ügyvéd előtt, okirat aláírása után, mert a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik!

Csak egy kis baráti kölcsönnek indult, aztán évekig tartó bírósági háborúskodás lett belőle- sajnos láttam már ilyet. Próbáljunk előrelátóak lenni!

Manapság, ha akármilyen kézzelfogható dolgot adunk kölcsön barátunknak, rokonunknak, legegyszerűbb előkapni az okostelefonunkat és készíteni egy képet/videót a barátunkról amint éppen kezében fogja a neki kölcsönadott dolgot és rögzítjük, hogy mikor hozza vissza. Ez a fajta kölcsönadás ingyenes. Ha visszahozta a barátunk, ismét csináljuk egy rövid felvételt, immár a mi kezünkben lévő tárggyal és nyugtázva, hogy a tulajdonunkat visszakaptuk.

Ám mit tegyünk akkor, ha legjobb barátunk, testvérünk, rokonunk hozzánk fordul, hogy segítsük ki rövid időre egy kisebb összegű pénzkölcsönnel? Nyilván az ember ilyen helyzetben -ha van hosszabb-rövidebb időre nélkülözhető készpénze- kölcsönad a fentebb említett kedves rokonnak, barátnak. Ez a fajta kölcsön egy megállapodás, egy szerződés. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a kölcsönt adó -a hitelező- meghatározott pénzösszeget ad kölcsön az adósnak, aki ezt a pénzösszeget a megállapodás szerinti későbbi időpontban visszafizeti és kamatot fizet a pénz használatáért.

Mivel jelen esetben baráti kölcsönről beszélünk, úgynevezett szívességi kölcsönt nyújtunk. Ez a kölcsönadás abban különbözik az alapesetű kölcsönszerződéstől, hogy az adós nem köteles kamatot fizetni- feltéve, hogy kikötöttük, kamatot nem kérünk az átadott pénzösszeg után, netán  a kamatmentesség a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.

Ha kölcsönt adunk barátunknak, ne elégedjünk meg a szóbeli megállapodással, ígérettel. Semmibe nem tart ezt a kölcsönszerződést írásba foglalni! Mi szerepeljen benne? A legfontosabb adatok: ki, kinek, mennyit, milyen célra, mikori visszaadásra, mennyi kamatra, vagy kifejezetten kamat kikötése nélkül adott kölcsönt és a pénz visszafizetését az adós a megállapodott feltételek szerint vállalja.

A szó elszáll, az írás megmarad, és ez az írás adott esetben nem csak a pénzt kölcsönző hitelezőt védi, hanem az adóst is, hiszen csak annyi pénzt kell visszaadnia, mint amit kapott illetve a kikötött kamatot- nem követelhetnek tőle többet. Az írásba foglalt szerződést az okirat aláírása alkalmával jelen lévő két tanú előtt írjuk alá, és a tanúk is írják alá a szerződést. A tanúknak a nevüket és lakcímüket kell feltüntetni az iraton. A szerződésből legalább két eredeti aláírással ellátott példányt készítsünk, melyből egy-egy a szerződő feleknek jár. A szerződést őrízzük meg.

A kölcsön visszafizetése alkalmával célszerű ismét leírni, hogy a kölcsön visszafizetésre került, a feleknek egymással szemben további követelésük nincsen, és ezt az iratot is őrízzük meg legalább az elévülési ideig- azaz az aláírástól számított legalább öt évig.

Nagyobb összeg kölcsönadása esetén forduljunk ügyvédhez, aki szakszerű okiratot készít az ügyletről, mely biztosan megállja a helyét a bíróság előtt is, ha véletlenül a kedves rokon, barát, ismerős mégsem fizetné vissza a neki kölcsönadott pénzt, netán váratlan esemény következik be. Az ügyvédi költséget nyugodtan terheljük az adósra, hiszen ez a kölcsönadás az ő érdekében történik.

A kölcsönről és szívesség kölcsönről a Polgári törvénykönyv (Ptk) 6.383-6.389.§, a haszonkölcsön-szerződésről a 2013. évi V. törvény, a Ptk. 6. könyv 357-359. § szól.

A lényeg: állapodjunk meg minden fontos részletben, ne hagyatkozzunk arra, hogy "majd visszaadod, ha tudod", foglaljuk írásba a megállapodást és a kölcsön visszaadását is írásban rögzítsük.