Csak egy kis baráti kölcsönnek indult, aztán évekig tartó bírósági háborúskodás lett belőle- sajnos láttam már ilyet. Próbáljunk előrelátóak lenni!

Manapság, ha akármilyen kézzelfogható dolgot adunk kölcsön barátunknak, rokonunknak, legegyszerűbb előkapni az okostelefonunkat és készíteni egy képet/videót a barátunkról amint éppen kezében fogja a neki kölcsönadott dolgot és rögzítjük, hogy mikor hozza vissza. Ez a fajta kölcsönadás ingyenes. Ha visszahozta a barátunk, ismét csináljuk egy rövid felvételt, immár a mi kezünkben lévő tárggyal és nyugtázva, hogy a tulajdonunkat visszakaptuk.

Ám mit tegyünk akkor, ha legjobb barátunk, testvérünk, rokonunk hozzánk fordul, hogy segítsük ki rövid időre egy kisebb összegű pénzkölcsönnel? Nyilván az ember ilyen helyzetben -ha van hosszabb-rövidebb időre nélkülözhető készpénze- kölcsönad a fentebb említett kedves rokonnak, barátnak. Ez a fajta kölcsön egy megállapodás, egy szerződés. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a kölcsönt adó -a hitelező- meghatározott pénzösszeget ad kölcsön az adósnak, aki ezt a pénzösszeget a megállapodás szerinti későbbi időpontban visszafizeti és kamatot fizet a pénz használatáért.

Mivel jelen esetben baráti kölcsönről beszélünk, úgynevezett szívességi kölcsönt nyújtunk. Ez a kölcsönadás abban különbözik az alapesetű kölcsönszerződéstől, hogy az adós nem köteles kamatot fizetni- feltéve, hogy kikötöttük, kamatot nem kérünk az átadott pénzösszeg után, netán  a kamatmentesség a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.

Ha kölcsönt adunk barátunknak, ne elégedjünk meg a szóbeli megállapodással, ígérettel. Semmibe nem tart ezt a kölcsönszerződést írásba foglalni! Mi szerepeljen benne? A legfontosabb adatok: ki, kinek, mennyit, milyen célra, mikori visszaadásra, mennyi kamatra, vagy kifejezetten kamat kikötése nélkül adott kölcsönt és a pénz visszafizetését az adós a megállapodott feltételek szerint vállalja.

A szó elszáll, az írás megmarad, és ez az írás adott esetben nem csak a pénzt kölcsönző hitelezőt védi, hanem az adóst is, hiszen csak annyi pénzt kell visszaadnia, mint amit kapott illetve a kikötött kamatot- nem követelhetnek tőle többet. Az írásba foglalt szerződést az okirat aláírása alkalmával jelen lévő két tanú előtt írjuk alá, és a tanúk is írják alá a szerződést. A tanúknak a nevüket és lakcímüket kell feltüntetni az iraton. A szerződésből legalább két eredeti aláírással ellátott példányt készítsünk, melyből egy-egy a szerződő feleknek jár. A szerződést őrízzük meg.

A kölcsön visszafizetése alkalmával célszerű ismét leírni, hogy a kölcsön visszafizetésre került, a feleknek egymással szemben további követelésük nincsen, és ezt az iratot is őrízzük meg legalább az elévülési ideig- azaz az aláírástól számított legalább öt évig.

Nagyobb összeg kölcsönadása esetén forduljunk ügyvédhez, aki szakszerű okiratot készít az ügyletről, mely biztosan megállja a helyét a bíróság előtt is, ha véletlenül a kedves rokon, barát, ismerős mégsem fizetné vissza a neki kölcsönadott pénzt, netán váratlan esemény következik be. Az ügyvédi költséget nyugodtan terheljük az adósra, hiszen ez a kölcsönadás az ő érdekében történik.

A kölcsönről és szívesség kölcsönről a Polgári törvénykönyv (Ptk) 6.383-6.389.§, a haszonkölcsön-szerződésről a 2013. évi V. törvény, a Ptk. 6. könyv 357-359. § szól.

A lényeg: állapodjunk meg minden fontos részletben, ne hagyatkozzunk arra, hogy "majd visszaadod, ha tudod", foglaljuk írásba a megállapodást és a kölcsön visszaadását is írásban rögzítsük.