Itt most nem a szerződés megkötéséről beszélünk, hanem még a lakás vagy ház kereséséről. A szerződésjez egyébként is ügyvéd közreműködése szükséges, hiszen ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést írásban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan, vagy közokiratba foglaltan lehet megkötni, mert csak ilyen okiratok alapján jegyzik be az ingatlannyilvántartásba a vevő tulajdonjogát.

Most arról beszéljünk, hogy az okirat elkészültéig mire kell figyelni, mit kell megnézni és mit kell megkérdezni az eladótól?

Amikor találtunk egy megfelelő hirdetést, menjünk el és nézzünk szét a környéken. Nézzük meg a közlekedési viszonyokat, a tömegközlekedés gyakoriságát, vegyük szemügyre a házat kívülről, lássuk ki lakik a szomszédságban, mennyire zajosak, balhésak, van-e nagyhangú kutyájuk, tartanak-e macskafarmot a kertben, vagy tyúkok kapirgálnak-e a kiválasztott ház falánál? Akár beszélhetünk a szomszédokkal is, tájékozódhatunk tőlük is az eladó házról, vagy csak úgy, hogy szeretnénk a környékre költözni, mondja már el milyen itt élni?

Ha nem találtunk riasztó dolgot, akkor minden figyelmünket a házra fordíthatjuk. Nézzük meg hogy néz ki a tető, a falak, az ablakok, az ajtók, hova süt be a nap, van-e a közelben fa, mi vet árnyékot a házra, milyen szagok vannak a környéken. Amikor több napszakban is jártunk már arra és jól körbejártuk a kiszemelt házat, beszéljünk meg egy belső megtekintést az eladóval.

A házba lépve azonnal érezni fogjuk, ha penészes, dohos szag van bent. Ez egymagában vételt kizáró ok- penészes lakást nem veszünk- még akkor sem, ha banális oka van a dohos penészes szagnak. Kínálati piac van, találhatunk tökéletesen megfelelőt is.

Nézzük meg a burkolatokat, falakat, plafont. Ha beázás nyomot látunk kérdezzünk rá, mikor és hogyan ázott be, kijavították-e a tetőt? Menjünk fel a padlásra, nézzük meg van-e szigetelés, hogy állnak a gerendák, a cseréplécek- ha általunk is felfedezhető durva eltérések, törések, hiányok vannak, akkor nem ez lesz a mi házunk, kivéve, ha kifejezetten új tetőt szánunk a vétel után a házra.

Kérdezzünk rá, hogy ki a tulajdonos, hányan vannak, mindenki tud-e arról, hogy eladják a házat, mindenki egyetért-e az eladással?

Tud-e mutatni az eladó a házról tulajdoni lapot, tudja-e igazolni, hogy jogosult a többi tulajdonos nevében eladásról tárgyalni? Az egész ingatlant akarják-e eladni,vagy csak egy részét? Az udvart kizárólagosan használja-e az eladó, vagy osztozni kell másokkal, esetleg vannak-e garázsok, amikben garázsbérlők vannak, kinek fizetnek bérleti díjat?

Kérjünk el néhány közüzemi számlát, mert így kiderülhet, hogy a takarékosnak mondott házban tényleg olyan alacsony-e a fűtési költség, és persze azt is láthatjuk, nincs-e valamelyik szolgáltatónál nagy elmaradás.

Nézzünk szét, érdeklődjünk, a vételár megfelel-e az ingatlan szokásos forgalmi értékének? Arra is figyeljünk, a vételárért tulajdonjogot kapunk-e, vagy csak a bérleti jogot akarja az eladó átruházni? Mostanában a találati listákban gyakran jelennek meg olcsónak látszó ingatlanok, ahol kiderül, alig kevesebb pénzt kell fizetni, de nem leszünk tulajdonosok.

A kiszemelt ház mindenben feleljen meg az elképzelésünknek, a pénzünkért kapjuk azt amit szeretnék. Ne fogadjuk el a tetőtéri szobákat, a ferde plafon térszűkítő hatását  hacsak nem kifejezetten ilyet szeretnénk. Ne gondoljuk, hogy a földúton megközelíthető faluszéli ház, messze villamos-, buszmegállótól vagy a vasútállomástól majd megszokható lesz, pláne nem akkor, ha a város közepén, vagy másik településen dolgozunk. Gondoljuk át milyen lesz a kiszemelt házban lakni télen, hóesésben, latyakban, sárban fagyban közlekedve. Ha riasztó, akkor inkább folytassuk a keresgélést a bőséges kínálatban.

Ha azonban minden megfelelő, azt ajánlják, amit venni szeretnénk, akkor alkudjunk. Komoly értékcsökkentő tényező, ha például a ház ikerház, vagy nagyszámú tulajdonossal kell egyezkedni, vagy a telek osztatlan közös tulajdonban és használatban van több tulajdonos között, ha az ingatlant hitel terheli, és várni kell a banki tehermentesítésre.

Ha meg tudtunk állapodni az árban, akkor beszéljük meg, hogy ügyvédhez fordulunk és ott folytatjuk az eljárást az ő irányításával és segítségével. A vevő választja és fizeti az ügyvédet, tehát forduljunk mi megbízható, ismerős ügyvédhez, ha biztosra akarunk menni.

Ne adjunk pénzt az eladónak, csak ügyvéd előtt, okirat aláírása után, mert a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik!