Miután kiválasztottuk a szimpatikus ingatlant, jöhet a hivatalos rész. Még a laikusoknak sem árt tisztában lenni azzal, mit lehet kiolvasni belőle.

Az ingatlanok tulajdoni lapja bárki számára hozzáférhető. Ha tudjuk az ingatlan pontos címét, akkor az interneten a magyarorszag.hu kapuoldalon az ingatlan keresőben kikereshetjük a helyrajzi számát. A helyrajzi szám (hrsz) ismeretében bármelyik földhivatal ingatlannyilvántartási csoportjánál lekérhetjük az ingatlan tulajdoni lapját hiteles másolatban szemle vagy teljes másolat formájában. De betekintést is kérhetünk, ekkor megmutatják a tulajdoni lapot és sajátkezűleg kijegyzetelhetjük annak tartalmát. Ez ingyenes.

A szemle csak az aktuális bejegyzéseket tartalmazza, a teljes másolat az összes- már törölt bejegyzéseket is. Ennek ellenértéke 6.250 forint szolgáltatási illeték, melyet a földhivatalban kell készpénzben megfizetni, ezért papír alapon adják kezünkbe a hiteles másolatot. Interneten elektronikus formában is beszerezhető bankkártyás fizetéssel  hiteles tulajdoni lap másolat 3.600 forintért, de ez a másolat csak elektronikus formában minősül hiteles másolatnak, kinyomtatva már nem. Nem hiteles másolat hozzáférhető 1.000 forintért az interneten, erre nagy betűkkel rányomtatja a rendszer, hogy nem hiteles másolat, de tájékozódásra pont megfelel.

Ezek ügyfélkapu regisztrációval és bankkártyával rendelkezve, erről az oldalról kiindulva elérhetőek: http://www.foldhivatal.hu/content/view/173/102/

Nos tehát kezünkben a tulajdoni lap másolata, lássuk, mit is tartalmaz!

Az I. részben az ingatlan adatai találhatók: hol van az ingatlan, milyen címen található, külterület vagy belterület, mekkora az alapterülete. Itt kerül feltüntetésre, ha társasház, vagy szövetkezeti lakás az ingatlan. Amennyiben az eladó állításával szemben a tulajdoni lapon nem az az alapterület szerepel, netán nincsen rajta épület feltüntetve, legyünk óvatosak. Például családi házat árul valaki, de a tulajdoni lapon beépítetlen terület szerepel, akkor gyanakodhatunk, hogy esetleg a háznak használatba vételi engedélye sincs- ezért maradt el az épület feltüntetése.

Itt vannak az ún. széljegyzetek is. A széljegyzet a benyújtott, de még el nem intézett kérelmeket tartalmazza. A széljegy tartalmának alapján lehet tudni, hogy valakinek tulajdonjog bejegyzési kérelme, jelzálogjog törlési kérelme, esetleg végrehajtási jog bejegyési/törlési kérelme van folyamatban.

Az ingatlanyilvántartási ügyek intézése érkezési sorrendben történik. Az előbb érkezett kérelmet előbb intézik el, mint a később érkezettet. Így a már ott lévő kérelmek akár akadályát is képezhetik az új tulajdonszerzésnek.

A II. részben a tulajdonosok adatai találhatóak: a tulajdonos neve, születési éve, anyja neve és lakcíme. Fontos: az ingatlan tulajdonjogát csak az ide bejegyzett személyektől lehet megszerezni! (Ez alól kivételt képez, ha a széljegyzetben bárki tulajdonjog bejegyzési kérelme szerepel, mert annak jogerős elintézése után derül csak ki, hogy kitől lehet a tulajdonjogot megszerezni.) Az is itt szerepelhet, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó, amit szintén tisztázni kell.

A III. részben az ún. teherlapon az ingatlant terhelő haszonélvezeti, jelzálog, végrehajtási és egyéb jogok vannak feltüntetve.

Tehát tájékozódhatunk az ingatlanról a kezünkben lévő tulajdoni lapról, de amikor komoly a vételi szándékunk, ne hagyatkozzunk csak magunkra, vigyük el a tulajdoni lapot hozzáértő szakemberhez, az ügyvédhez, akit az okiratszerkesztéssel fogunk megbízni- ő egyébként is ebből, vagy általa lekért friss tulajdoni lapból fog dolgozni. Ő pontosan el fogja tudni mondani, hogy, melyik bejegyzés pontosan mit jelent.